A mából szólni a ma emberéhez
Csehov-bemutató Szombathelyen
A magyar színházban különleges helyet foglal el Csehov. Darabjai közül mindmáig talán a Három nővér a legnépszerűbb, amelyből legendás előadások sora született a magyar színpadokon. (Ezeket idézi fel a Minden eltörölve? című kötet.) Most Szombathelyen olyan bemutató készül, amely épp ettől a hagyománytól kíván elszakadni.
„Olyan darabról van szó, amelynek kiemelkedő színháztörténeti jelentőséget tulajdonítanak a mi színházi kultúránkban. Olyan emblematikus Három nővér-előadások születtek jelentős rendezőktől, hogy nem szerettem volna, ha a kritika az »elődök« teljesítménye szerint teszi mérlegre a tehetségem" – mondta az előadás rendezője, Réthly Attila arról, hogy sokáig miért tartotta el magától a Három nővért. Azt is hozzátette, hogy valami miatt a Három nővér „kínálja magát művész beállítottságú rendezők számára, hogy színházesztétikai kiáltványként fogják fel. Ez számomra nem rokonszenves, mert legfőképpen arról szól, hogy önös érdekek, saját művészi ambíciójuk alá hajtanak valamit, amiről illik feltételezni, hogy egy géniusz írta – hiszen a megszületése óta jelen van a világ színházi kultúrájában, mindenütt a legnagyobb rendezők veszik elő, mert trend elővenni, trend megfejteni benne valamit. Azt nem tudom, hogy valóban mennyire foglalkoztatja a rendezőnagyságokat egymás munkája, de felteszem, hogy mindenki azzal a meggyőződéssel, elhatározással fog neki ennek a Csehov-műnek, hogy abból valamit ő élesebben, tisztábban lát, hogy érvényesebb megfejtésre jut, mint az elődei, netán a kortársai. Ez a típusú versengés távol áll tőlem. A másik teher a darab köré épülő gazdag elméleti-kritikai kánon."
Mása: Albert Zsófi
Most is alapvetően a színészek kedvéért vette elő Réthly Attila a darabot, legalábbis ez derül ki Ölbei Lívia interjújából: „Az évadban mindenképpen olyan darabot akartam választani, amelyről tudom, hogy a társulatnak örömet okoz – olyan szerepkínálattal, amely minden színész álmai között ott van. Ebben a gondolkodási fázisban villant be egyszer csak váratlanul – a színésznők miatt elsősorban, de a férfi színészek miatt is –, hogy a Három nővért elő kellene venni."
A bemutatót egyetlen feltételhez kötötte, hogy elkészül-e Hamvai Kornél új Három nővér-fordítása. „Egy új fordítás egyrészt mindezen terhek alól fölszabadítja az embert, másrészt lehetőséget is kínál, hogy más megvilágításba helyezze a darabot" – mondta a rendező. Réthly és Hamvai előző (első) közös Csehov előadása, a friss szemléletű, nagyszerű alakításokkal teli Ványa bá nagy sikert aratott a Weöres Sándor színházban a 2015/16-os évadban.
Olga: Nagy Cili
A mostani előadás is új szemlélettel készült. „Egyszerűen és alapvetően azzal a szándékkal és gesztussal szeretnék hozzányúlni, hogy a színház nem múzeum, nem színháztörténeti kelléktár; hogy mindannak, ami a színpadon zajlik, jelen idejűnek kell lennie, a mából kell szólnia – a ma emberéhez" – nyilatkozta a rendező. „Természetesen ez alapvető elvárás minden rendezővel szemben, de én mindezen pontosabban azt értem, hogy szeretném megszabadítani a rácsontosodott művészszínházi »rokokótól«, és visszaadni a művet a széles közönségnek. Véleményem szerint Csehovnak nem elitista művészszínházak színpadán van a helye, hanem a mindenki számára érthető, átélhető, széles közönségrétegeket mozgató népszínházban. Tehát minden nosztalgiát, minden pátoszt ki kell űzni ebből a darabból, ami hozzátapadt az elmúlt évtizedekben. Legfőképpen pedig azt az érzetet, azt az előfeltételezést szeretném az előadásból elűzni – de ennek az előfeltételezésnek még az árnyékát is –, hogy a három címszereplő olyan drámatörténeti jelentőséggel bíró kivételes lény, akiknek párja nincs. Szerintem nagyon hétköznapi emberekről van szó, akik viszont úttörők abban, ahogy az érzéseikről beszélnek. A másik ambícióm az, hogy elmeséljem a történetet. Kíváncsi vagyok, hogy ez eltúlzott ambíció-e."
Irína: Hartai Petra
A hagyománytól való elszakadás motiválja a Weöres Sándor Színház bemutatójának új címét is. A Kosztolányi fordítása által tradícióvá tett nővér helyett csak Három lány szerepel a címben: „a nővér a magyar nyelvben mint idősebb lánytestvér megáll – mint fiatalabb nem" – magyarázta a rendező. Majd az új fordításról ezt mondta: „meggyőződésem, hogy paradigmaváltó szöveg született – bár ezt nyilván majd az utókor dönti el. A Hamvai-fordítás nagyon bátor, szikár, ami nem nélkülöz semmit, amit Csehov leírt; viszont minden hozzátételt – amit az irodalmi nyelvezet kötelező szépsége sugallt korábban – elvesz." „Kornél fölfogásában az a drámafordító feladata, hogy ne szöveget fordítson, ne irodalmi mondatokat – hanem szereplők megszólalásait, élő beszédet. ... Amikor a példány a színészek kezébe került, rögtön megérezték, hogy nem irodalmat fognak mondani, hanem élő beszédet, általuk nem a szerző, hanem a karakter szólal majd meg. De ez nem elég. A saját megfejtésekig is el kell jutni."
Réthly Attila
A szombathelyi Három lány főszerepeit Nagy Cili (Olga), Albert Zsófi (Mása), Hartai Petra (Irína), Bajomi Nagy György (Andrej), Gonda Kata (Natasa), Orosz Róbert (Versinyin), Szabó Tibor (Kuligin), Szerémi Zoltán (Csebutikin) játssza.
A képek a Három lány trailerének forgatásán készültek. Forrás: Weöres Sándor Színház
