A hét legfontosabb eseményei
Hétvégi bemutatók és egy könyvbemutató
Székely Csaba: Idegenek és más színdarabok – könyvbemutató az Írók Boltjában (2018. február 1. 16.00)
Manapság nemigen akad sikeresebb, erősebben ható magyar drámaíró, mint Székely Csaba. Egymást érik a különböző színházi bemutatói (az elmúlt másfél hétben két Székely Csaba-darab vendégjátékát is láthattuk Budapesten), rendszeresen érkeznek hírek művészi sikereiről. Darabjai azonban nemcsak színházi, hanem irodalmi szempontból is értékesek. Olyan kimunkált, változatos, élvezetes nyelvet használó szerzőről van szó, aki mély emberismerettel rendelkezik, és remek érzékkel képes szituációkat teremteni s ebben mozgatni figuráit.
A Selinunte Kiadó által most megjelentett Idegenek és más színdarabok című kötetében Székely Csaba válogatott és új darabjai olvashatók. Szerepel az összeállításban első díjnyertes szövege, a Szeretik a banánt, elvtársak? monodráma változata. Újból olvashatók a Bányavidék-trilógia többszörösen díjazott darabjai, a Bányavirág, a Bányavakság és a Bányavíz. És helyet kaptak a kötetben az utóbbi években írt darabjai (Semmit sem bánok, Idegenek, Öröm és boldogság, A Homokszörny).
A kötetbemutatón Székely Csabával és sikeres előadásainak rendezőivel, illetve színészeivel beszélget Sándor L. István. Meghívott vendégek: Csizmadia Tibor, Kovács Károly, László Zsolt, Szikszai Rémusz, Sztarenki Pál, Tóth Tibor, Czajlik József.
A beszélgetés során részletek hangoznak el a kötetben olvasható új darabokból.
Martin McDonagh: Hóhérok – Miskolci Nemzeti Színház (2018. február 2.)
Székely Csaba egyik ihletője a pályakezdő Bányavirág írása idején (Csehov mellett) McDonagh volt. Az ír származású angol drámaíró munkái Magyarországon is népszerűek. Jelenleg is hat előadásban játsszák a darabjait, s a héten lesz a hetedik bemutatója. (Közben pedig január vége óta játsszák a magyar mozik a filmrendezőként – s forgatókönyvíróként – is működő McDonagh legújabb filmjét. A Három óriásplakát Ebbing határában már nyert négy Goden Globe-díjat, és számos Oscar-díjra jelölték.)
McDonagh legfrissebb darabja a Hóhérok (Hangmen), amelynek 2015 szeptemberében volt a bemutatója a londoni Royal Court színházban. A darab magyarországi ősbemutatója 2017 márciusában volt a Katona József Színházban, Gothár Péter rendezésében. Most Miskolcon is színre kerül a mű. A Kamaraszínház előadását Béres Attila rendezi, és Fandl Ferenc, Seres Ildikó, Somhegyi György, Simon Zoltán, Varga Zoltán, Rusznák Adrienn játsszák a főszerepeket.
„1963-ban Anglia legjobb hóhéra, Harry kivégez egy gyilkost, aki még az akasztófa alatt is ártatlanságát bizonygatja. Két évvel később, pontosan azon a napon, amikor az országban eltörlik a halálbüntetést, egy titokzatos idegen tűnik föl a kocsmában, amit a volt főhóhér és felesége működtet. Másnap eltűnik a tizenöt éves lányuk. Ki a titokzatos idegen? Mi köze van a kivégzett gyilkoshoz és Harry-hez? Talán semmi, talán nagyon is sok. A lánya életéért aggódó főhóhér mindenesetre kézbe veszi az ügyet" – írja az előadás ismertetője.
Gimesi Dóra: Hogyan fogjunk csillagot? – Ciróka Bábszínház (2018. február 3. 17.00)
Kortárs író meséjét mutatja be szombaton délután a Ciróka Bábszínház. Gimesi Dóra manapság az egyik legtöbbet játszott szerző a gyermekszínpadokon. Mindig esemény, ha egy-egy új meséje kerül színre.
A Ciróka bemutatójáról így ír az előadás ajánlója: „Történetünk hőse egy kisangyal, Theo. Mindig hamisan szól a harsonája, unja a tökéletes felhőket, és nem igazán képes bárkire vagy bármire vigyázni. Saját magára a legkevésbé. Így eshet meg, hogy Theo egy nap véletlenül elveszít egy csillagot. Leszáll a Földre, ahol egy nyüzsgő város zűrzavarában találja magát. Az idő gyorsan telik, neki pedig meg kell keresnie az elveszett égitestet napnyugtáig... És ez csak a kalandok kezdete."
„Az angyalok jók. Mennyei harmóniákat játszanak a harsonájukon, tökéletes, felhő-alakú felhőket göndörítenek, ők vigyáznak a csillagokra az égen és az emberekre a Földön. Egy angyal maga a megtestesült jóság, bölcsesség és nyugalom. Vagy legalábbis annak kellene lennie..."
Az előadás dramaturgja Dobák Lívia, zeneszerzője Ágoston Béla, tervezője Mátravölgyi Ákos, rendezője Kuthy Ágnes. Szereplők: Ivanics Tamás, Lendváczky Zoltán és Szörényi Júlia.
Molnár Ferenc: Az üvegcipő – Bartók Kamaraszínház, Dunaújváros (2018. február 2.)
Népszerű szerző Molnár Ferenc is, a 20. század első felének legsikeresebb magyar drámaírója. (Van, aki hozzá hasonlítja Székely Csabát.) Jelenleg tíz előadásban játsszák országszerte a darabjait, és további Molnár-bemutatók várhatók. Most pénteken lesz a legközelebbi: Dunaújvárosban az egyik legnépszerűbb – és legjobb szerepeket kínáló vígjátéka, Az üvegcipő kerül színre.
Az 1920-as évek Józsefvárosba helyezett Hamupipőke-története egy furcsa szerelmi négyszög. Sipos Lajos 49 évesen együttél a panzió tulajdonosával, Adéllal (ezért nem is fizet lakbért), de az asszony azt akarja, hogy a férfi vegye őt feleségül. Mint később kiderül, azért, mert beleszeretett egy fiatal lakóba, Császár Pálba, és most a házasságba próbál menekülni a vágya elől. Közben pedig a 18 éves cseléd, Irma – Adél távoli rokona és gyámolítottja – már gyerekkora óta szerelmes Siposba, a nagy embert látja benne, és mindent meg is próbál, hogy megakadályozza a házasságot. Például botrányt csinál az esküvőn, és világgá kiáltja, hogy Adél Császár szeretője...
Erdélyi Tímea és Czajlik József a próbákon
„Szerelmi sokszög, három felvonás, sok kis hazugság" – írja az előadás ajánlója. - „Egy ebéd, egy lagzi, egy kihallgatás. Fülledt készülődés, konok mulatság, megszeppent vallomás. Mennyire szabad a magyar lélek? Mit vesz be a magyar gyomor? Milyen varázslat a magyar tündérmese? Férfiak és nők sírnak és nevetnek, rejtőzködnek és rejtegetnek, menekülnek és kitartanak, amíg meg nem találják azt a kis nyomorult fényt a másik szemében. Hátha végre belefeledkeznek a másikba és elfogadják saját magukat. Üvegcipővel vagy anélkül."
Az 1924-ben írt darabot Őry Katalin látványtervező inkább kortalanságot és némi szimbolikus jelleget adó díszletbe helyezte. A Czajlik József rendezte előadás főszerepeit Sipos Imre (Sipos), Erdélyi Tímea (Irma), Kovács Vanda (Adél) és Géczi Zoltán (Császár) játssza.
Burok – a táguló idő összehúzódásai – A Tünet együttes a Trafóban (2018. február 2–3. 20.00)
A szülés élményét fordítja át tánccá Szabó Réka új előadása. „Sokáig dédelgettem magamban ezt a témát, és közben több fantasztikus táncosnőnek is gyereke született körülöttem a kortárs táncos szférában. Végül négy táncosnővel belevágtunk" – mesélte az előadás születéséről a rendező-koreográfus. „A mozgásanyag és maga az előadás a vajúdás és a szülés élményéből épül fel. A szülést mindenki nagyon egyedien éli meg, bár vannak benne erős közös pontok. Körülbelül olyan, mint a haldoklás vagy a születés lehet. Elementáris élmény mentálisan és fizikálisan. Határhelyzet, amikor olyan erőkkel találkozol a saját testedben, amelyeket amúgy nem ismersz a hétköznapi életből."
Az előadásban szereplő „négy táncosnő – Furulyás Dóra, Nagy Csilla, Virág Melinda, Dányi Viktória – a saját szüléstörténetéből és testemlékeiből, traumatikus és euforikus élményeiből dolgozik. A Burok – a táguló idő összehúzódásai analitikus, árnyalt és felszabadítóan személyes módon nyúl a témához - mindezt a Tünetre jellemző abszurd humorral és fizikális megközelítéssel. Az alkotók remélik, hogy az előadás segít csökkenteni a szorongást, félelmeket és indulatokat, melyek a kérdést övezik" – írja a Trafó ajánlója.
„Azokat a belső fizikális élményeket használtuk fel, fordítottuk ki a mozgásanyag létrehozásához, amelyeket a szülő nő megél" – mondta a már idézett interjúban Szabó Réka. „Megkerestük ennek az állapotnak az alapvető összetevőit, rétegekre bontottuk. A légzés, a hangok, az idő, az erő, a periodikusság, az összehúzódás minősége... Ebből születtek az improvizatív jelenetötletek. Hogyan lehet például egy mozdulatban megfogalmazni azt, ahogy kicsusszan a gyerek? Milyen érzés ez a csusszanás? Vagy milyen az, amikor szétesik a légzés? Az előadásaimban gyakran dolgozom testi-lelki emlékekkel, az előadók személyiségével és élettörténetével. De ennyire tisztán, fókuszáltan még nem indultam ki egy testi élményből."
