A méhek istene

avagy a világ legjobb gyereke

MINDEN JOG FENNTARTVA
ÍRÓI ÉS RENDEZŐI JOG: Kiss Márton 

Kiss Márton

 

Szereplők:

Dolfi

Alois, (Dolfi apja)

Klara, (Dolfi anyja)

Edmund (Dolfi öccse)

Pap

Leopold Pötsch (tanár)

Friedrich

Fritz

Florian (iskolatársak)

Orvos

és két méhecske

 

1. jelenet – Altatás

/Középen Dolfi, felette Klara és Alois. Klara vidám altatódalt kezd énekelni/


KLARA:

Egy jó gyerek, ha jő az éj

Lehunyja a szép szemét

Alszik, álmodik

S csöndben marad reggelig.

 

/mialatt Klara dúdol, Alois előre jön/

ALOIS: Szia.../közvetlenül/ szevasz, hogy vagy, zavarhatlak kicsit...? Tudod...lenne az a pozíció, amit... /hirtelen megakad, elgondolkodik, majd hivatalosabb modorban próbálkozva újra kezdi/ Jó napot kívánok, elnézést a zavarásért. Én... Biztos emlékszik rám, én vagyok az, tudja... A nevem Alois. Alois .../ismét megakad, magát korholva/ Áhhh, ugyan..., hisz tudja a nevemet.

 

/Ekkor a közönség felől egy ember nagyságú méhecske száll a térbe. /

 

ALOIS: Igazgató úr, egy pillanatra! /követni kezdi a méhecskét, az össze-vissza repdes/
Értse meg, kérem, nekem szükségem van előléptetésre. A fiam nemrég született!

KLARA: Alois! /A méhecske Alois-al nem törődve leszáll/Megint a méheiddel beszélgettél?

ALOIS: Aludjunk.

KLARA: Néha velem is társaloghatnál.

ALOIS: Kimostad az ingem holnapra?

KLARA: Igen.

ALOIS: Meg is fog száradni?

KLARA: Igen.

ALOIS: Aludjunk!

KLARA: Jó éjszakát!

 

/Klara és Alois aludni próbálnak, hosszabb szünet, Dolfi a közönségre pillant/

 

DOLFI: Szeretek figyelni. /pillanatnyi csönd/ Igen, titeket. Szeretem ahogy zsizsegtek.

KLARA: A méheid miatt nem tud elaludni.

ALOIS: Ugyan már!

DOLFI: Tudom, hogy ti is figyeltek, kedves kis méhecskék! De én is ám. Mindent, ami körülvesz.

ALOIS: Szerintem miattad nem alszik!

KLARA: Miattam?

DOLFI: Most épp a szüleim hangját hallgatom.

ALOIS: Egy rendes anya el tudja altatni a négyhónapos gyerekét.

DOLFI: Nekem vannak a legcsodálatosabb szüleim!

KLARA: És egy rendes apának mikor lesz végre bátorsága beszélni a főnökével?!

ALOIS: Majd. Holnap. Azért kérdeztem az inget.

KLARA: /elmosolyodik/ Alois! Én akkor is szeretlek, ha nem lesz belőled osztályvezető.

DOLFI: Én is szívesen zsizsegnék úgy, ahogy ti, csak nem tudom, hogy kell.

KLARA: Alois... na..., bújj ide...mit szólnál, ha most...

ALOIS: /hárítva/ Klara! Nem tudok így, ha bömböl a gyerek!

DOLFI: Apukámnak hatalmas hangja van!

KLARA: Most mit csináljak vele, tegyem tisztába?

DOLFI: Anyukám hangja is szépen szól!

ALOIS: Miért, nem jól tetted tisztába?

KLARA: /feladja/ Jó akkor altasd el te!

ALOIS: Jó. /szünet, a fiához lép, hivatalos hangnem/ Tisztelt rosszalkodó!

DOLFI: /lelkesen/ Apa egy óriás!!!

ALOIS: Magaviseletünk elégtelen, belátjuk ezt, ugye? Ezúton kérjük a rendbontás..../hirtelen megakad/ mi ez a szag?!

DOLFI: /hangosan/ Apa rögtön megérzi, ha büdös a pelus!!!

ALOIS: Lenne szíves befejezni az üvöltözést?!

KLARA: /mosolyogva/ Na mi van? Egy rendes apuka kérvényt nyújt be a gyerekének?!

DOLFI: Most már jó lenne azért szopizni kicsit.

ALOIS: Tudod, mi a baja?

DOLFI: /kiabálva/ Éhes vagyok, kakis a pelus!!!

ALOIS: Olyan makacs, mint te!

DOLFI: Apa, anya! Nem halljátok?! /félre/ Miért nem hallják?
Apa! Anya!

/Dolfi ezek után folyamatosan egyre erőteljesebben ismétli hogy: apa, anya /

KLARA: Na jó. Hagyd, majd én...

ALOIS: Nem! Egyedül altatok!

KLARA: Csak ne énekelj! Alois! Majd én...

 

/Dolfi már nagyon hangosan kiabálja, hogy: „apa, anya"; ekkor Alois türelmét vesztve, rárivall a fiára/

 

ALOIS: Csönd legyen már végre, kérlek! /szünet, Dolfi megszeppenve bámul/ Na végre!

 

/Dolfi némán pillant az apjára, a méhecske ismét felröppen és a fény felé szállva repkedni kezd a család körül, ekkor Alois hirtelen összecsapja a két kezét a méhecske előtt, az rögtön földre zuhan. A földön még kapálózik, erre Alois lassan eltapossa a rovart, Dolfi ezt végig bámulja/

 

KLARA: De Alois, mit csinálsz, ez állatkínzás!

DOLFI: /elmosolyodik/ Nekem tetszik!

ALOIS: Csak egy nyomorult méhecske volt, nem találta a kaptárját, éjszaka úgyis megdöglött volna.

DOLFI: /Alois felé/ Mégegyszer, mégegyszer, még....

/Alois Dolfi felé legyint, mire Dolfi rögtön elhallgat/

ALOIS: Egyszer és mindenkorra legyen világos, ki az úr a háznál!

Jó éjszakát!

 

[...]

 

A teljes darab jelenleg csak nyomtatott formában olvasható az Ellenfény 2019/2. számában.

 

Az Ellenfény aktuális száma kapható a kiemelt hírlapárusító helyeken.

Az árushelyek listája itt olvasható.

Az aktuális és korábbi számok megvásárolhatók az Írók boltjában.

 

Az Ellenfény aktuális és korábbi számai megrendelhetők a kiadótól: ellenfeny@t-online.hu

Ára (mely nem tartalmazza a postaköltséget):

 

Aktuális évfolyam számai: 880 Ft

Korábbi évfolyamok számai: 595 Ft

Postaköltség (előre utalás vagy számlára való befizetés esetén): 335 Ft

 

20. 04. 5. | Nyomtatás |