Zsarnokok, ha találkoznak

...A Dürrenmatt-művet Bakfitty címen bemutató k2 és a Stúdió K Színház a tett abszurditását hűen ábrázolták, a komédiát szükségszerűen ellenpontozó tragédia azonban nem szólalt meg kellő erővel a bemutatón. A császár mindennek az alfája és omegája. Nagypál Gábor egy hippiszerűen koszlott értelmiségit alakít, akinek kényelmetlen már a szoknyát hordani, folyton igazgatja magán a ruhadarabot. Vidéken él, mert a jó, nyugalmas életnek ez a feltétele, de mégis felülemelkedik a provinciális létformán. Titkon talán pénzre, nadrágra, valamint a Piti Emőke alakította formás kereskedőnőre vágyik, aki épp most vásárolja fel a császári szobortárat, de leginkább már nem vágyik semmire, csak egy nagy párnára, amit ezer formán maga alá gyűrhet a fetrengéstől kikopott kereveten. Romulus tojást tör és pálcát a kor felett. A semmittevése eszköz, amely egy célt szolgál, hogy véget vessen a Római Birodalomnak, a birodalomnak, amely ismeri a humanitást, és mégsem viselkedik emberségesen.

Romulus miközben hóbortos félnótásnak álcázza magát, várja a nagy beteljesülést, hogy a germán hordák véget vessenek uralmának és a romlott birodalomnak. Egy ember, aki áhítja a középkort, de tudja, nem érheti meg, egy öngyilkos merénylő, aki azért fúrta magát a legmagasabb pozícióig, hogy passzív ellenállásával kizökkentse az időt. De nemcsak a nagy ideákhoz ragaszkodik következetesen, hanem a mindennapokban is saját erkölcsei szerint ítélkezik. Feleségét, a Nyakó Júlia alakította Juliát megveti, kicsinyesnek, számítónak tartja, az asszony ragaszkodása pedig hidegen hagyja. Julia a császárok örököse, uralkodni vágyik, és a birodalom kultúráját őrizné. Lányát szívből szereti a császár, bár nem fogadja el döntéseit, hogy feláldozván szerelmét, hozzámenjen Rupfhoz, és így megmentse hazáját. Romulus gyermetegnek találja ezt az áldozatot, amire rá is játszik Pallagi Melitta alakítása, aki elkényeztetett, bizonytalan császárleánykát hoz Rea szerepében. Legyen tehát egy erős nő akarata vagy ártatlan lány áldozata, tanácsadók, családtagok, miniszterek, katonák óhaja, a császár tesz a hazaszeretetre, illetve eltérnek a fogalmaik ebben a tárgykörben. Romulus meg van győződve róla, hogy akkor szereti igazán a hazáját, ha tétlenségével megsemmisíti azt. Romulus méltó elődeihez a császárok trónján, erkölcsi felsőbbrendűségének tudatában ráerőlteti akaratát mindenkire.

Az előadás utolsó jelenete erős végjátékot hoz. Betör a színre Odoaker, a germánok fejedelme és unokaöccse, Theoderich. A hódítók tetőtől talpig bőrben, szőrben vannak, feszes nadrágjuk lábukhoz tapad. A jelenet ereje abban rejlik, hogy sikerült Nagypál Gábor formátumához méltó színészre bízni Odoaker szerepét. Rózsa Krisztián, a két lábon járó erő, királyi arcvonalú, markáns megjelenésű alak, és nemcsak megjelenése, hanem játéka is meggyőző. A sok szó, poén és nézőtéri nyüzsgés után sikerül egy remekül sűrített tablóban összefoglalni az előadás slusszpoénját: Nagypál Gábor térdre rogy, várja Rózsa Krisztián kétméteres kardjának csapását a tarkóján, Rózsa pedig ugyanazzal az emelkedettséggel lehajtott fővel ajánlja fel kardját – a patthelyzet csodás gesztusa ez...

A teljes cikk jelenleg csak nyomtatott formában olvasható az Ellenfény 2015/2. számában.

Az Ellenfény aktuális száma kapható a kiemelt hírlapárusító helyeken. Az árushelyek listája itt olvasható.
Az aktuális és korábbi számok megvásárolhatók az Írók boltjában, a Katona József Színház könyvesboltjában.

Az Ellenfény aktuális és korábbi számai megrendelhetők a kiadótól: ellenfeny@t-online.hu
Árak (melyek tartalmazzák a postaköltséget is):
Az aktuális szám és az egy éven belül megjelent számok: 495 Ft
A korábbi évfolyamok számai: 395 Ft